Pokémon Go-láz tombol éppen, illetve talán a legégetőbb kérdés az, hogy vajon túl vagyunk-e már a csúcson és lecsengő ágba ért a lelkesedés, vagy még ezután jön csak a java… ki tudja?

Mindenesetre sejthető volt, hogy nem kell sokat várni különféle, az applikációhoz kapcsolódó, vagy annak szisztémájára építő dolgokra. A társkeresés sem lehet kivétel, egy ekkora ziccert egyszerűen bűn lenne kihagyni – gondolta a PokéDates nevű új szolgáltatás kiagyalója, és nosza, megalkotta 2016 nyarának (várható) nagy dobását az ismerkedős piacon.

Egészen szerda óta hasít az oldal, és már alig várom, hogy olvassak/halljak az ezek keresztül szövődött románcokról, vagy legalább pokémon-fogásokról.

Egyébként a PokeDates ...

Egy kedves ismerősöm küldte az alábbi igaz történetet, én meg gonoszul kiegészítettem megjegyzéseimmel.

"Körülbelül másfél hónappal a szakításom után történt az eset, mikor is felregisztráltam a Tinderre. (wow, hímnemű létedre, jó sokáig teketóriáztál) Sok mindent nem tudtam róla, de netes társkeresőket nem akartam használni (nocsak, előítélet a láthatáron…?) , és mivel van közöm az informatikához, adta magát. Egyik este letöltöttem, feldobtam pár képet (remélem, volt közte BMW előtt feszítős)  és belevetettem magam a lányok legfőképpen balra dobálásába (öreg hiba #1) . Körülbelül 100-150 lányonként jött egy, akiről úgy éreztem, hogy szóba jöhet, természetesen az ingyenes super like-ot a 3. nagymellű ...

Talán többen már láttátok ezt a remek videót, amit a Tinder applikáció ihletett, én viszont csak most szereztem róla tudomást (köszönet érte Noémi barátnőmnek).

Rendkívül részletgazdag bemutatása ez annak, ahogyan a mai kor embere lelki társát keresi az okostelefonja segítségével.

(Hamarosan írok is majd még a Tinderről, hiszen kimeríthetetlen téma, és még bele se kezdtem.)

Különösen kedvelt programom a meetup-okra járás.

Tudjátok, mi az a meetup? Én úgy definiálnám, hogy online verbuválódott, offline manifesztálódott összegyűlés olyan embertársakkal, akikkel biztos, hogy legalább 1 közös érdeklődési körnek birtokában vagytok. Ezt azért veszem ennyire tutira, mert megfigyeléseim szerint az emberek olyan meetup-okra járnak, melyeknek témája érdekli őket, még ha csak minimálisan is. (De cáfoljatok meg, és mutassatok olyan nonkonformistát, aki csak azért is olyan meetupra jár, ami nem érdekli, vagy éppen rühelli azt, amiről az szól – meg akarom ismerni.)

A legjobb ötleteim a WC-n, valamint bringázás közben születnek. Egy olyan alkalommal, amikor utóbbi tevékenységnek hódoltam, olyan gondolatom támadt, ...

Az elmúlt majdnem 4 évben egy – természetesen – netről indult párkapcsolat miatt 100%-ig igazolt távollétem lehetett az online ismerkedés területét tekintve…ennek ellenére amúgy „szakmai” okokból fent maradtam az egyiken (erről is lesz egy sztorim talán), most viszont, hogy 2 hete ismét szólóban nyomulhatok, újra belevetettem magam a sűrűjébe.

Szerencsére „az én időm” óta csak tovább bővült a választék, mind randioldalak-, mind felhasználók tekintetében. A weboldalakat felváltották az appok, a mindent lefedő merítés helyett már talán preferáltabbak a niche site-ok (SPOILER alert! Írok majd egy olyanról, ahol zenei ízlés alapján lehet keresgélni potenciális jelölteket).

Csak egy valami nem változott…az emberek valami ...

Az alábbi fotómozaikkal szeretnék boldog és társra találásban gazdag új évet kívánni!

Ti randiztatok már sellővel vagy pisztolyt rátok fogó férfiúval?

Forrás:  http://9gag.com/gag/aWZxVn3

"Szia!

Van kedved ismerkedni ?
Megadod az MSN-ed ?"

Aki nem teljesen zöldfülű a netes ismerkedés témakörében, bizonyára ismeri az ehhez hasonló kezdeményezési módszert. De ez mostantól a nosztalgia témakörébe fog tartozni, ugyanis az MSN megszűnik . Felváltja a Skype, illetve már egy ideje egyre inkább ezt tette a Facebook, vagy éppen a Gmail chat. 

Nemrég még az áhított személy MSN-címének megszerzése már egy jó lépésnek számított a kézzelfogható tapasztalatok megszerzése felé . Aki pedig azzal válaszolt a fentihez hasonló kérdésre, hogy nem rendelkezik ilyen programmal - persze szigorúan hozzátéve, hogy tudatában van annak, hogy bizonyára ő az egyetlen ilyen élőlény a bolygón -, valamilyen szempontból fel is tudta ...

Érkezett egy kiváló iromány, amiben a szerző egy izgalmas kalandját festi le igen érzékletesen. Okuljatok belőle, és küldjetek saját sztorit Ti is!

Kedves naplóm! Megint terápiás jelleggel írok.

Emlékszel Glóriára, a rockerlányra, akit a neten ismertem meg? Biológushallgató, és allergiákról írja a szakdolgozatát. Tudod, Ő az, aki azt mondta rám az első egy órás rövid kocsmai randink után, hogy jó lennék neki, csak nem vagyok elég izmos. Csodálkoztam picit, hogy az első találkát egy lepukkant kocsmába szervezte, de végül is értelmesnek és helyesnek tűnt, csak mindig fásult volt a vizsgái miatt. Nos, Glória szombatra elhívott szalonnát sütni, mondta, hogy nagy bulit szervez és engem is ...

Van egy Tawkify nevű oldal, ami egy egészen új és érdekes koncepciót vezet be a társkeresésbe: készítői abba hisznek, hogy összeillenek azok az emberek, akiknek közösségi médiában való befolyás a hasonló . Szerintük ez az aspektus legalább olyan fontos, mint egy személy magassága, vagy súlya. Sőt, azt sem átallottak vallani, hogy a közösségi médiában aktív személyek kifejezetten jó partinak számítanak : jó hallgatók, okosak, központi szereplők. A befolyás kiszámításához a Klout nevű szolgáltatást veszik igénybe, aminek lényege az, hogy az ember közösségi médiában való jelenlétét, befolyását pontozzák egy 0-100-ig terjedő skálán. (Próbáljátok ki, az enyém a facebook és twitter jelenlétem alapján 10, ami nem hangzik ...

Vajon nem véletlen az, ha valaki nem vállalja a fotóját egy ismerkedő oldalon? Boncolgassuk kicsit ezt a témát, feltárva a lehetséges okokat!

Bizonyára többekkel előfordult olyan eset, hogy egy igen kedves levelet kaptak valakitől, akiről mindenféle szuperképesség és kíváncsiság felkeltő attribútum napvilágra került, kivéve egy aprócska dolgot: a vizuális ingert. Emberünk készségesnek mutatkozott; megígérte, hogy szívesen küld képet is magáról, ha szeretnénk elmélyíteni a vele való ismerkedést. Ekkor aztán elgondolkoztunk. Vajon miért nem tett fel képet magáról alapból? Szerintem alapvetően két magyarázat lehetséges erre. (Továbbiakat szeretettel várok levélben, vagy kommentben!)

1. Lássuk először is a Murphy törvény-szagú ...

Néhány poszttal ezelőtt beharangoztam , hogy végzek egy kis kérdezősködést egy társkereső fórumban arról, hogy a kedves válaszadók véleménye szerint mennyi idő után érdemes személyes találkozóra váltani a neten kötött ismeretséget.

A love.hu-s fórumozók nem voltak annyira aktívak, amennyire szerettem volna, konkrétan 6 olyan hozzászólás érkezett, amelyek valóban a témához köthetők, ezután - legnagyobb szomorúságomra - elfajult az egész, és klasszikus fórumbetegségként már valami egészen másról folyt a "beszéd", amolyan chat-formában két személy között. No de most nem a fórumos kultúra felett való kesergés a célom, lássuk, milyen vélemények születtek, amiknek azért nagyon is örülök.

Szerkesztett idézeteket közlök, ...

 Nem lesz kifejezetten aktuális a poszt, ugyanis tegnap volt Valentin nap, ami tudjuk, csupa romantika és szerelem és happiness - már ha érdekel valakit egyáltalán, és talál is okot az örvendezésre. Azért manapság már olyan szinten tolják az arcunkba a sok piros szívecske ihlette megvehető jóságot a különböző árushelyeken, hogy igen nehéz kikerülni a jelenséget. 

Nos, remélem mindenkinek boldogan és párosan telt ez a napja, de akinek esetleg mégsem, az se csüggedjen, ugyanis csak a Randivonal-on több, mint 1 millióan vannak, akik potenciálisan hasonló jellegű lábbeliben tapossák a társkeresés rögös útját. 

Imádom az infografikákat, és tegnap láttam egy olyat, ami a Valentin nap apropóján elárul néhány izgi statisztikát az - ...

Eddig ugyan nem nagyon szorgalmaskodtam a bejegyzésekkel, de megnyugtatásul (?) közölhetem, hogy ez korántsem kedvem alábbhagyásának indikátora. Inkább arról van szó, hogy úgy érzem, át kell gondolnom ezt az egészet, onnantól kezdve, hogy milyen tartalmat is szeretnék itt előállítani, azon át, hogy van-e egyáltalán olyan szintű íráskészségem, hogy bárki érdemesnek tartsa olvasni ezeket a beböfögéseket, egészen odáig, hogy amennyiben az előző kérdésre a válasz igen, akkor mondjuk mennyire bírnám elviselni az esetleges kommentekben megnyilvánuló fikázásokat. Hm, hm.

Amire jutottam: a saját szubjektív élményeim/gondolataim bemutatásából igyekszem visszavenni, és mondjuk mielőtt megírok egy bejegyzést egy témában, végzek egy kis ...

Makacs előítélet és talán közhelyszámba is megy, hogy neten kizárólag az előnytelen külsejű, lelkileg beteg vagy roncs, egyszóval szerencsétlen embertípus próbál ismeretségeket, neadjisten társat találni.

Ismeretlenekkel folyatott első beszélgetések során gyakran felmerülő téma, hogy a másik vajon mit keres egy virtuális társkereső oldalon. Nekem is többször szegeztek már ilyen tartalmú kérdést, ami olykor kiegészül olyasmi mellékmondattal is, mint hogy "hogyhogy ide regisztráltál, hisz te elég jól nézel ki, helyes arc, szép mosoly és nem fér a fejembe, hogy miért"

Erre ki szoktam fejteni, hogy miért is. Azt mindig leírom a válaszban, hogy nekem már kétszer sikeresnek bizonyult ez a dolog, illetve, hogy nem szeretek ...

Először is kifejteném, hogy mit gondolok én a netes ismerkedésről. Szűkítsük is le mindjárt a társkeresés alcsoportra. Nem vagyok zöldfülű a témában, ezért is gondolom úgy, hogy megalapozott véleményt mondhatok erről.

2012-t írtunk, ha tetszik, ha nem, kiléptünk már az internet csecsemőkorából, egyre szélesebb körben elérhető a világháló adta sok-sok lehetőség. Ezen lehetőségek egyike az, hogy megismerhetünk másokat, hús-vér embereket a világháló közvetítésével. Kismillió módja van már ennek, ezek egyike, és talán leginkább célközpontú módja a társkereső oldalak használata. Nem jártam ugyan utána, de bizonyosra veszem, hogy egyre elfogadottabbak ezek a társadalomban, ahogy maga a számítógépezés sem csak a "kockák" ...

Mit keres itt ez a blog?

Létrejöttéhez az elmúlt napok bizonyos meghatározó eseményei járultak hozzá, úgymint (1) egy beszélgetés egy netről megismert kedves fiatalemberrel, (2) egy netes társkeresésről szóló blog (http://www.tarskeresoblog.hu) olvasgatása, (3) a blogolás iránti vágyam (újra)éledése.

A (2) pontban említett blog adta a legnagyobb ihletet. Nagyon tetszett, úgy, ahogy van. A múlt idejű igének az előző mondatban azonban oka van: a blog inaktív állapotban van már nagyjából másfél éve. És a szerzője az erősebbik nem oldalát képviseli. Így tehát, ez a két tény arra vezetett engem, hogy valami hasonlóval, de azért mégis lényegében mással próbálkozzak.

Nem ígérhetek sokat, de azt fontosnak tartom leszögezni, hogy ...